Agnes Aubert varázslatos macskamenhelye címmel érkezik Heather Fawcett könyve! Olvass bele!
Az Emily Wilde-trilógia szerzője egy varázslatos macskamenhelyre kalauzol a gazdasági világválság idején
Heather Fawcett új regénye gyógyító, szívmelengető történet varázsboltokkal, mentett macskákkal és egy második eséllyel – a szerelemben éppúgy, mint az életben.
Agnes Aubert világát a listák tartják egyben. Ezek segítették át férje halálán, és most, a macskamenhelye vezetőjeként is úgy érzi, aprólékos szervezettsége az egyetlen dolog, ami megóvhatja a rá bízott cicákat – köztük Őfelségét, Sikolyt és az édes, öreg Thoreau-t – a teljes káosztól.
Amikor azonban kénytelen átköltöztetni a menhelyét, Agnes hamar rájön, hogy az új üzlethelyiségben valami nagyon nincs rendben. Főbérlője ugyanis álcaként használja a jótékonysági szervezetet: a menhely alatt bújik meg egy hírhedt, nemzetközileg ismert varázsbolt, amelyet a szétszórt, és nem mellesleg önimádó, bosszantó és fájdalmasan jóképű Havelock Renard vezet. Havelock mágus, bukott Boszorkánykirály és a fél világ által suttogott legendák főszereplője, akinek tiltott mágikus portékái messzi földről csalogatják a kíváncsiakat.
Agnesnek esze ágában sincs belekeveredni a férfi zűrzavaros ügyeibe. Neki cicákat kell mentenie, nem pedig varázslókat féken tartania. De amikor feltűnik a színen egy ellenség Havelock múltjából, a bolt és – ami Agnes számára sokkal fontosabb – a menhely sorsa hirtelen veszélybe kerül.
Hogy megvédje a menhelyet, vajon Agnes képes lesz-e félretenni a kényelmes rendet, és beengedni egy kis káoszt az életébe? Netán megengedni magának, hogy újra szeressen? Hamarosan ugyanis kiderül, hogy nem csak a megmentett cicák kaphatnak második esélyt.
ONLINE KÖNYV VÁSÁRLÁS IDE KATTINTVA!
Az Emily Wilde-trilógiáról mondták
„Vibráló és végtelenül elbűvölő könyv... Ugyanúgy félresöpri a valós világot, mint az összes igazán nagyszerű fantasy. Irigylek mindenkit, aki először olvassa." - Melissa Albert
„Egy borongósan pompás fantasy, ami ragyog a hótól és a varázslattól. Teljesen elbűvölt." - Sangu Mandanna
„Felejtsük el a dark academiát, nekem ez a téli napsütéses, szarkasztikus és lábjegyzetes academia kell, tele terepmunkával, morcos évődéssel és rosszindulatú tündérekkel. Emily Wilde-ot nem fogom egyhamar elfelejteni. Ez a könyv élénkítő gyógyír a léleknek és a szellemnek egyaránt." - Freya Marske
„Az Emily Wilde tündérenciklopédiája jobban elbűvölt, mint ahogy arra egy tündérkirály képes lenne. Képzeletbeli világa tökéletesen egyensúlyoz a hétköznapi és a káprázatos között. Bájosan esetlen és intelligens hősnőjét utánozhatatlan hang jellemzi, a léhűtő, de imádni való riválisát pedig hátsó szándék vezérli. Nem is kell ennél több egy hideg, téli estékre való könyvhöz, ami teljességgel elvarázsol." - Megan Bannen
„Elbűvölő a szó minden értelmében. Az Emily Wilde tündérenciklopédiája havas erdők és elcserélt gyerekek, tündérkirályok és népi hiedelmek, gondos lábjegyzetek, tudományos versengés és kalandok magával ragadó egyvelege. Maga a varázslat." - H. G. Parry
„Fawcett azzal ragadja meg az olvasók figyelmét, hogy hagyja őket elmerülni a folklórban és a környező világában. Kitűnő olvasmány Sarah J. Maas és Erin Morgenstern rajongóinak." - Library Journal
Részlet a kötetből:
„Aznap délelőtt semmi furcsa vagy varázslatos nem történt. Ahogy arra számítottam, nehezen találtuk meg a szükséges holmikat, mert még mindig el voltak pakolva, vagy még nem szoktuk meg az új helyüket. Ugyanakkor takarítás és rendszerezés közben az üzlet szemmel láthatóan világosabb lett, mintha felébredt volna. Noha továbbra sem vonultak száműzetésbe a hátborzongató árnyékok, hátrébb húzódtak a sarkokba. Sikoly szobáról szobára követett, és úgy nyávogott hangtalanul, mintha az apokalipszis közeledne, bár tudtam, hogy pusztán a kis adag reggeli ellen tiltakozik.
– Fogyókúráznod kell – feddtem meg.
Az eledel gondos porciózása ellenére Sikoly súlya évről évre gyarapodott, és fehér hasa királynői körfogatot ért el. Gyanítottam, hogy Őfelsége valahogy segédkezik neki ebben, talán oda adta az általa meghagyott egereket. A kandúr sportból ölt, nem a létfenntartásért.
Miután felakasztottuk a táblát az ajtóra, arra jutottunk, ennyi erővel ki is nyithatunk. Még nem jöttem rá, hogyan kell használni a kasszát, de kételkedtem abban, hogy az új szomszédaink egymás sarkát taposnák, hogy adományokkal halmozzanak el minket.
Hamarosan megérkeztek az első látogatóink, egy fiatal pár a gyerekükkel, aki első látásra és menthetetlenül beleszeretett Maman két kiscicájába. Ezen váratlan sikertől megrészegülve eltekintettem a pénzadománytól, amelyet egyébként sem tettünk kötelezővé, ők pedig egy ujjongó gyerekkel és két újabb családtaggal távoztak tőlünk. Maman is elégedetten fogadta a terhei enyhülését.
– Már csak negyvennyolc van hátra – motyogtam magamban mosolyogva.
Nemcsak azért örültem, mert két cica jó otthonra talált, hanem mert a kettővel kevesebb jószág kettővel kevesebb etetni való szájat jelentett. Az anyagi helyzetünket tekintve nagy megkönnyebbüléssel járt volna, ha kezelhetőbb mennyiségre tudjuk csökkenteni a pártfogoltjaink számát.
Ebéd után kitisztult az ég, és aranysárga fény áradt be az ablakokon. A lovas kocsik és az alkalmankénti automobilok kinti morajlása kellemes háttérzajt keltett – a városnak ez a része sokkal több élettel telt meg, mint a Rue Sainte-Roseline. Sikoly kisajátított egy napos részt a padlón, a hátára gurult, és általánosságban úgy tette-vette magát, mintha észre sem vette volna, hogy új helyen van, amit teljességgel valószínűnek tartottam. A menhely macskái örömmel fészkelték be magukat az új pokrócokba, és messzemenőkig nevetséges látványt nyújtottak az aranyszálak és a drága gyapjú között, bár természetesen úgy viselkedtek, mintha ennél kevesebbel nem is érnék be, és már több kendőt is tönkretettek a karmukkal. Thoreau képezte az egyetlen kivételt, mert ő csak gyanakodva megszimatolta a neki felajánlott csillogó szövetet, majd visszatért a kifeküdt flanelágyához.
Akkor először láttam derűsen a kilátásainkat."
